Egyedül a padon ülve,
A szellő egy mesébe kezdett.
Elmesélte milyen a
magányos szerelmes.
Ezt meghallgatva,
Rájöttem az igazságra.
Túl gyáva voltam,
Semmit nem mondtam.
Hagytam, hogy elmenj.
Pedig tudtam, hogy nem jössz vissza többet.
Refr.: Állj! Állj!
Ne menj tovább hallgass meg kérlek.
Várj! Várj!
Ne szakíts félbe rövid leszek.
Csak azt akartam tudd meg,
Nagyon szeretlek téged.
Mindig arról álmodtam,
A veled töltött napokban.
Több kell a barátságnál
Erről tudnod kell most már.
Nem hagyhatom félbe a mesét
Rohanni kezdtem pont feléd.
Tudnod kell mit érzek,
Ne menj el így kérlek.
Hagytam, hogy elmenj.
Pedig tudtam, hogy nem jössz vissza többet.
Refr.: Állj! Állj!
Ne menj tovább hallgass meg kérlek.
Várj! Várj!
Ne szakíts félbe rövid leszek.
Csak azt akartam tudd meg,
Nagyon szeretlek téged.
Csak téged, Szeretlek!
Ne menj kérlek.
Ne menj kérlek.
Hallgass meg,
Ígérem rövid leszek.
Nem hagyhatsz el így engem!
Mindig csak te jársz a fejemben!
Refr.: Állj! Állj!
Ne menj tovább hallgass meg kérlek.
Várj! Várj!
Ne szakíts félbe rövid leszek.
Csak azt akartam tudd meg,
Nagyon szeretlek téged.